Ügyvédi tevékenység

 

2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről

2. Az ügyvédi tevékenység
2. § (1) Ügyvédi tevékenység:

a) a jogi képviselet ellátása,

b) a büntetőeljárásban védelem ellátása,

c) a jogi tanácsadás,

d) az okiratszerkesztés,

e) az okirat ellenjegyzése,

f) az a)–e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,

g) az a)–f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.

(2) Nem minősül ügyvédi tevékenységnek

a) a nem természetes személy jogalannyal fennálló munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti, rendvédelmi, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi alkalmazotti szolgálati jogviszony, egyházi szolgálati viszony, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszony keretei között,

aa) a munkáltató, egyházi szolgálati viszony esetében az egyházi jogi személy, vagy önkéntes jogviszony esetén a fogadó szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkáltató),

ab) a munkáltató társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás), vagy

ac) a munkáltatóval irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv

számára végzett jogi tanácsadás és okiratszerkesztés, vagy

b) törvény felhatalmazása alapján a 4. § (1) bekezdésében felsorolt személyen kívüli más személy által végzett jogi képviseleti tevékenység, jogi tanácsadás és okiratszerkesztés.

(3) Nem minősül az (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyvédi tevékenységnek a törvényes képviselet, valamint a szervezeti képviselet ellátása.

3. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:

a) szabadalmi ügyvivői tevékenység,

b) adótanácsadás,

c) társadalombiztosítási tanácsadás,

d) biztosítási tanácsadás,

e) munkaügyi tanácsadás,

f) bírósági, hatósági, illetve más közhatalmi eljáráson kívüli képviselet ellátása,

g) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,

h) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,

i) bizalmi vagyonkezelési tevékenység,

j) ingatlanközvetítői tevékenység,

k) társasházi közös képviselői tevékenység,

l) nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása, valamint

m) közvetítői eljárásban és büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója e minőségében, de az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint folytathatja.

(3) Az (1) bekezdés i)–k) pontjában meghatározott kiegészítő tevékenység és a 2. § szerinti ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi iroda, a megbízást az ügyvédi iroda különböző tagjai látják el, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.

3. Ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak
4. § (1) Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében

a) ügyvéd,

b) európai közösségi jogász,

c) külföldi jogi tanácsadó,

d) kamarai jogtanácsos,

e) alkalmazott ügyvéd,

f) alkalmazott európai közösségi jogász,

g) ügyvédjelölt és

h) ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)

folytathat.

(2) Ügyvédi tevékenység az e törvényben meghatározott keretek között folytatható.

(3) Az ügyvédi irodára e törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyvédi tevékenység gyakorlójára vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(4) Ügyvédi tevékenységet természetes személy egyidejűleg csak az (1) bekezdésben meghatározott egyetlen kamarai formában végezhet.

5. § (1) Ügyvédi tevékenységet az e törvény szerint arra jogosult Magyarország egész területén folytathat.

(2) Ha az ügyvédi tevékenységet az e törvény szerint arra jogosult Magyarország területén kívül folytatja, e tevékenységére e törvényt és a kamarai szabályzatokat is alkalmazni kell.

(3) Ügyvéd külföldi ügyvédi irodához társtulajdonosként szabadon csatlakozhat.

21. Jogi képviselet ellátása

39. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat.

(2) Ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg, az ügyvéd a nyilatkozatot jogi képviselőként nem teheti meg, de egyebekben az ügyfél jogi képviseletére jogosult.

(3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

(4) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.

(5) Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.

22. Büntetőeljárásban a védelem ellátása

40. § (1)8 Az ügyvéd és az európai közösségi jogász a büntetőeljárásban a terhelt védőjeként eljárhat.

(2)9 A védői tevékenység ellátása során az ügyvéd és az európai közösségi jogász a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

23. Jogi tanácsadás

41. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, az európai közösségi jogász, valamint – az e törvényben meghatározottak szerint – a külföldi jogi tanácsadó (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél érdekeinek megfelelő joghatás kiváltására alkalmas akaratnyilatkozat megtételének előkészítésével, továbbá múltbeli, a jelenben fennálló vagy jövőbeli körülmények jogi értékelésével kapcsolatban az ügyfél számára véleményt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg.

(2) Az ügyvéd a jogi tanácsadás során az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusai alapján alakítja ki a véleményét, illetve fogalmazza meg a javaslatait.

(3) Az ügyvéd a jogi tanácsadás során – ha a felek szigorúbb követelményt nem határoznak meg – az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadja el.

(4) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős.

24. Az okiratszerkesztés

42. § (1) Az ügyvéd és az európai közösségi jogász, valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.

(2)10 A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az ügyfele és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.

(3) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.

(4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.

(5) Az ügyvéd az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadhatja el, azonban a (3) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesülése érdekében tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, ha az ügyvédtől elvárható gondosság mellett az ügyfél által előadott tények teljes körűségével, pontosságával vagy valóságával kapcsolatban kétsége merült fel.

(6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.

25. Az okirati ellenjegyzés

43. § (1)11 Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.

(2) Az ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –

a) több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni,

b)12 papíralapú okirat esetén annak minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia,

c) a feleknek alá kell írniuk,

d) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.

(2a)13 Elektronikus okirat esetében a (2) bekezdés c) pontja szerinti aláírás történhet

a) a fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásának elhelyezésével,

b) a fél által azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel, vagy

c) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontja szerinti szolgáltatással.

(2b)14 Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében az elektronikus okiratot a képviseletére jogosult természetes személy a (2a) bekezdés szerint írja alá.

(3) Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi, az elektronikus okiratot a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

(4)15 A (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.

(5) Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető.

(6) A szerződő fél az ellenjegyző ügyvédnek az okirattal összefüggő eljárási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képviselet ellátására meghatalmazást adhat.

44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy

a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,

b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,

c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és

d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.

(2) Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg.

(3)16 Az (1) bekezdés b)–d) pontjának és a (2) bekezdésnek az alkalmazása során eljárhat

a) az ellenjegyző ügyvéd helyettesítésére jogosult személy, vagy

b)17 az ellenjegyző ügyvéd megbízásából eljáró, a saját EGT-államában, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában ügyvédi tevékenységet gyakorló, nyilvántartásba vett személy

azzal, hogy ezt a körülményt, valamint a b) pont szerinti esetben az (1) bekezdés d) pontjának tanúsítására való jogosultságot az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

(4)18 Az (1) bekezdés b)–d) pontjának az alkalmazása során eljárhat az okiratot ellenjegyző kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója, azzal, hogy ezt a körülményt az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

(5)19 Nem kell alkalmazni

a) az (1) bekezdés c) és d) pontját, ha

aa) a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes konzuli tisztviselő hitelesítette,

ab) a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát a hivatásos konzuli tisztviselő felülhitelesítette,

ac) a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát Apostille tanúsítvánnyal látták el, vagy

ad) a fél aláírását közjegyző hitelesítette,

b) az (1) bekezdés d) pontját, ha az elektronikus okiratot a fél a 43. § (2a) bekezdés a) vagy b) pontja szerint írta alá.

(6) Az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd mellett – az okiratban megjelölt egyes felek vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott körülmények fennállásának tanúsítására – más ügyvéd is ellenjegyezheti, azzal, hogy az érintett körülményeket az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

(7) Az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.

45. § Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.

26. Papíralapú okirat elektronikus okirati formába alakítása

46. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) papíralapú okiratot – utalvány, értékpapír vagy más vagyoni értékű jogot megtestesítő okirat kivételével – elektronikus okirati formába alakíthat.

(2) Az elektronikus okirati formába való alakítás során az Eüsztv.-t – az Eüsztv. 102. § (6) bekezdése, 103. § (4) és (5) bekezdése kivételével – és a végrehajtási rendeleteit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyvéd az elektronikus másolaton csak minősített elektronikus aláírást használhat és kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet.

(3) A (2) bekezdés szerinti minősített elektronikus aláírás elhelyezésével az ügyvéd tanúsítja, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett. A tanúsítás – az ellenkező bizonyításáig – teljes bizonyító erővel bír.

(4) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okirat elektronikus formába való alakítása során az elektronikus okiratot is ellenjegyzi a 43. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(5) Az ügyvéd az elektronikus okiratot – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi.

(6) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az átalakítástól számított öt évig megőrzi.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésének feltételeit a kamarai jogtanácsos azon ügyfele biztosítja, akinek az ügyében az okirat keletkezett.

27. Az ügyvédi letét

47. § (1) Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)

a) a megbízás teljesítéseként,

b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy

c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre

pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.

(2) A letéti szerződést írásba kell foglalni.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződés tartalmi elemeit a letétkezelő ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés is tartalmazhatja, amelyben a letevő és az a személy, akinek a letett dolgot ki kell adni, egyaránt szerződő fél.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződést a letevő akkor mondhatja fel, ha arra a letéti szerződés kifejezetten feljogosítja.

(5) Semmis a letéti szerződésnek az a rendelkezése, amely az ügyvéd felelősségét a letétkezelési tevékenységgel összefüggésben kizárja vagy korlátozza.

48. § (1) Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.

(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.

49. § (1) Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költéségre

a) a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt elkülönített alszámlán kezeli, valamint

b) biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon.

(2) Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy – külföldön átvett pénz esetében három – munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el.

(3) A kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje esetében a felek a letéti szerződésben az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

(4) Materializált formában létrehozott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy utalvány, nyomdai úton előállított értékpapír, valamint más papíralapú okirat széfszolgáltatás igénybevételével is őrizhető.

(5) A letéti szerződésben az ügyvédi letéti számla, illetve az értékpapírszámla vezetőjét és az alszámla számát, illetve a letét őrzésére szolgáló széfszolgáltatás nyújtóját meg kell jelölni.

50. § (1) A letéti szerződésben meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni kell a letét ingyenességét.

(2) Ha a felek a letéti szerződésben eltérően nem állapodnak meg, az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz utáni kamat a letevőt illeti meg, a számlavezetéssel, illetve a széfszolgáltatással kapcsolatos költségek pedig az ügyvédet terhelik. Ha a felek a letéti szerződésben úgy állapodnak meg, hogy az ügyvédi letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik, e költségek az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz vagy kamatai terhére nem számolhatók el.

(3) Az ügyvédi letéti számla, illetve a széf feletti rendelkezésre jogosult az ügyvéd, akadályoztatása esetén a területi kamara nyilvántartásában szereplő helyettes ügyvéd, valamint a területi kamara által kijelölt irodagondnok. Az ügyvédi számla, illetve a széf feletti rendelkezésre az ügyvéd más személyt is meghatalmazhat.

(4) Az ügyvéd az ügyvédi letéti számla számlavezetőjének, illetve a széfszolgáltatás nyújtójának tevékenységéért nem felelős, ha kiválasztásával kapcsolatosan felróhatóság nem terheli.

51. § (1) Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.

(2) Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell

a) a letétkezelő ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,

b) a letéti szerződés ügyazonosítóját,

c) a letét típusát,

d) a letét tárgyát,

e) ha a letétkezelő ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát,

f) pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét,

g) a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát,

h) az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a dátumát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel.

(4) Az elektronikus letéti nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat a letéti szerződés megszűnését követő tíz évig tartalmazza.

(5) Az elektronikus letéti nyilvántartásból az ügyvédi kamara

a) a letevő számára a letétkezelő ügyvéd kamarai azonosító számának és a (3) bekezdésben meghatározott egyedi azonosító számnak a megadása esetén elektronikus úton a letét adatairól,

b) az előzetes vizsgálatot lefolytató fegyelmi biztos, a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács számára a fegyelmi eljárás eredményes lefolytatása, illetve a letétkezelés szabályainak megtartását ellenőrző kamarai szerv számára az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében az eljárás alá vont ügyvéd által kezelt letétek adatairól

adatot szolgáltat.